Az előző heti lapszámban szó volt a perlites paprikatermesztés gyakorlati jelentőségéről. Most a technológia EC- és pH-szabályozási részleteiről, illetve az öntözés lehetőségeiről lesz szó, továbbá a klímaszabályozás növényre gyakorolt hatásait gondoljuk át. Nehéz persze ezekről általánosságban beszélni, a termesztőberendezés tájolása, a közeg életkora, a fajta és a termelő lehetőségei ugyanis befolyásolják a termesztés adott pillanatában alkalmazott beavatkozások okát és összességét.

A termesztés egyik legsúlyosabb gondja napjainkban a jó minőségű, megfizethető szerves anyag beszerzése, a szerves trágya gazdaságos és következetes visszapótlása. A Magyarországon elterjedt gyakorlattól eltérően a szerves anyagok visszajuttatása és rendszeres használata nem hagyható ki a növénytermesztési technológiákból. Téves az a feltételezés, hogy műtrágyázással minden növényi táplálóanyag visszapótlása megoldható.

A cikksorozat előző részében az alacsony és a középmagas kordonművelések alakító és termő metszésével foglalkoztunk. Jelen írásunkkal a magas kordonművelések világába kalauzoljuk Olvasóinkat. Ezúttal a Moser-, a Sylvoz-kordon és a függönyművelések metszésének mesterfogásait sajátíthatják el.

Az idei esseni kiállítás tematikájában önálló helyet kapott az ökológiai dísznövénytermesztés. Vázolták az eddigi eredményeket és a jövőbeli elképzeléseket. Németországban a 2000. év elején mintegy 12 hektárnyi felületen termesztettek bio dísz- és évelő növényeket és ez a szám alig változott azóta.

Kertészeti gyakorlati szempontból a mag csírázóképessége azt a kísérleti úton megállapított arányt jelenti, amely feltünteti, hogy 100 mag közül hány csírázik ki. Ez az érték 10-től 98 százalékig változhat növényfajtánként. A csírázóképesség a mag életkorával fokozatosan csökken, végül teljesen megszűnik. A gyakorlat számára nagy jelentőségű, hogy termesztett növényeink magvai különböző tárolási módok és feltételek esetén meddig őrzik meg csírázóképességüket.

Tavaly novemberben a hazai zöldség-gyümölcs ágazathoz különböző módon kapcsolódó szakemberek keresték fel a dél-spanyolországi Andalúzia tartományt. A FruitVeB szakmaközi szervezet és az Extenda Andalúz Kereskedelemfejlesztési Iroda szervezésében a termelésben, szaktanácsadásban, kereskedelemben és az államigazgatásban dolgozó szakemberek ismerkedtek a szakterületükre jellemző spanyol példákkal.

Megtört a kőzetgyapot egyeduralma és bár továbbra is meghatározó a hidrokultúrás termesztésben, időközben viszont más inaktív közegeken is számottevő nagyságrendben termesztenek. A kőzetgyapotot főleg Békés megyében a perlites termesztés szorította ki. Gyűlik a tapasztalat a használatáról is, érdemes áttekinteni néhány technológiai fogást.

Bizonyított, hogy ha egyértelműen kijelölik és elkülönítik a mezőgazdasági táblákon a növényeknek fenntartott területeket a művelőgépeknek fenntartottaktól – azaz ha a gépek kizárólag meghatározott utakon haladhatnak, és minden évben csakis ugyanazokon –, akkor jobb és porózusabb a talajszerkezet, kevesebbszer akadályozza a tavaszi munkákat belvíz, olcsóbb a talajművelés és magasabb hozamokra lehet számítani.

A MgSzH Központ növényvédő szer engedélyező hatósága 2009-ben is jelentős számban adott ki új engedélyokiratokat, valamint felhasználási kiterjesztést a már engedélyezett készítményekre szakterületi módosítással. Az európai uniós hatóanyag-értékeléseket követően több készítmény visszavonását kezdeményezte.