A magyar meggytermesztés a kilencvenes évek sikerágazatából napjainkra problémákkal, súlyos gondokkal küzdő, nehézkesen működő ágazattá vált. Ennek legfőbb oka nem termesztéstechnológiai, hanem az értékesítéssel függ össze. A magyar meggyet felvásárló piac átalakult, illetve a gyümölcskereskedelem teljes mértékű globalizálódása zajlott le az utóbbi évtizedben. Olyan országok váltak versenytársainkká (pl. Törökország), amelyek eddig nem számítottak komoly meggyszállítónak. A magyar meggy mellett a lengyel, szerb és román termés is megjelent, az új telepítések révén tovább nő ezen országok kivitele, a fogyasztás viszonylagos állandósága mellett.

Magyarországon, Lengyelországban és Romániában is meghatározó ágazat a mezőgazdaság, a mezőgazdasági hulladékok alternatív hasznosítása azonban egyelőre még gyerekcipőben jár. Az Európai Unió által támogatott Farmagas projekt elsődleges célja, hogy ezekben a tagországokban a mezőgazdasági hulladékok hasznosításának egyik lehetőségeként népszerűsítse a biogáztermelést.

A zöldbabot nagyüzemi körülmények között, társas vállalkozásokban (szövetkezetek, részvénytársaságok, kft.-k) célszerű termelni, hiszen nagy területen, nagytömegű termést, előre megtervezett időszakra csak ilyen körülmények között lehet szavatolni. Olyan gazdaságokban jövedelmező a termesztése, ahol a szükséges technikai háttér és szakértelem segítségével az országos átlagnál nagyobb hozamokat elérve csökkenthetik a fajlagos költséget.

Az Intenzív Lengyel Gyümölcstermesztésért Szövetség minden év márciusában rendezi meg gyümölcstermesztési szemináriumát Limanowában (Dél-Lengyelország). Az idén az „Alma Európában” címet adták neki, mert ez már a második év, hogy súlyos problémák jellemezték az almapiacot uniószerte. A szemináriumon azt elemezték, hogy mik lehetnek ennek az okai, illetve átgondolták, hogyan kellene alakítani a jövőt.

Az EU törekszik arra, hogy más ágazatokhoz hasonlóan a szőlőfeldolgozásra is előírásokat dolgozzon ki, amivel lehetővé teszik a biológiai termelést. Az EU biológiai termékekre vonatkozó előírásainak megfelelően határozzák meg az elvégezhető eljárásokat és kezeléseket.

Szemléletváltásra van szükség a kertészeti gyakorlatban, és meg kell fontolni olyan ritka, hazánkban általánosan alig ismert növények termesztését is, mint amilyen a gumós édeskömény – természetesen nem elfeledve azt a kutatási és gyakorlati tapasztalatot, amelyet Kreybig Lajos úgy fogalmazott meg a múlt század derekán, hogy „termesszünk mindent ott, ahová való”. A hatékony és időtálló gazdálkodás csakis a termőhelyi adottságok körültekintő figyelembevételével lehetséges, azonban fél évszázados kutatási és gyakorlati tapasztalatom alapján ma már elmondható, hogy hazánk ökológiai adottságai kedvezőek a gumós édeskömény eredményes termesztéséhez.

Az USA nyugati partvidékére, Oregon államba látogatunk el, ahol a Bamboo Valley tulajdonosa, Dain Sansome mutatja be vállalkozását.

A zöldfelületek létesítése és fenntartása önmagában nem gazdaságos, de szociális és gazdasági szempontból mégis nyereséget termelhetnek. A jól megtervezett és kivitelezett zöldfelületek haszna egyebek között olyan speciális területeken jelentkezik, mint az egészségügy, a közbiztonság, a lakás és ingatlanpiac. A Green City filozófiájában a tudomány, a gazdaság és a kertészeti szaktudás együtt van jelen.