Kiváltható-e fejtrágyázással a konzervuborka indítótrágyázása? Nagy hozamra számítva is elegendő-e a hektáronkénti 230 kg nitrogén hatóanyag? Érdemes-e augusztus 10. után fejtrágyázni?

Az idén is sor került a jakabszállási almavédelmi bemutatóra Tánczos László ültetvényében. A varasodás veszélyeztetett leginkább, előre kellett hozni és nagyon jól időzíteni a védekezéseket. A molyok elleni hatásos légtértelítés első mellékhatásaként megjelent az ültetvényben az almadarázs.

Két héttel ezelőtt írtunk az újfehértói meggytermesztési tanácskozáson elhangzott előadásokról, most a növényvédelemmel foglalkozó beszámolókat idézzük föl.

A klímaváltozás hazánkban megnyilvánuló egyik hatására gyakoribbá váltak az időjárási szélsőségek. Ritkán tapasztalt erősségű szélvihar, gyakori és intenzív esőzés és jégeső okoz károkat országszerte. Tavaly és az idén is az ország szinte valamennyi megyéjében többször jégvihar pusztított. A jégkárok évente több milliárd forint terméskiesést okoznak a mezőgazdaságban: különösen fontos a nagyértékű kertészeti kultúrák megvédése.

Thummerer Vilmos pincészetében rendezte meg szőlővédelmi kísérletsorozatának legutóbbi bemutatóját a Syngenta. Az idei szésőséges időjárásban gyors döntésekkel, megalapozott technológiával lehetett megmenteni a szőlőt a gombás betegségektől, és amire kevésbé figyeltünk, a szívó kártevőktől.

A termesztők zöme ma már az egyszerűbb, kiszámíthatóbb utat választja, gyökeres dugványokat vásárol, illetve a magról szaporított fajokat, fajtákat is palántáról indítja. Beretvás Tamás szigetújfalui kertész bízik a sokéves tapasztalatában és ma is magot, illetve sima dugványokat rendel a szaporítóanyag-forgalmazó cégtől.

Lendületesen változó fővárosunkban sürgető az igény az új, érdekes alakú és színű cserjékre, fákra. A dísznövénykertészetek és a nagyáruházak kertészeti részlegei ontják a változatos kertészeti import árut, velük sok kártevőt is. A pajzstetveket a gyakorlott szem is csak nehezen veszi észre a fertőzött a növényen. A kis kártevő a megfelelő környezetben, igényesen kialakított kertbe vagy friss telepítésű parkba könnyedén, hosszú távra beveszi magát, és szinte képtelenség kiirtani.

Az előző évtizedekben az intenzív talajművelés, a helytelen talajhasználat, a túlzott és egyoldalú műtrágyázás következtében talajaink egy részének állapota rendkívül leromlott. Még ha a talajvizsgálat jó tápanyag-ellátottságot is mutat, a növények sok esetben nehezen férnek hozzá a tápanyaghoz, és akár hiánytünetek is jelentkezhetnek. Ennek egyik oka lehet a jó talajra jellemző mikrobiális közösség hiánya vagy összetételének megváltozása. Hasznos talaj-mikroorganizmusok kijuttatásával csökkenthetjük a szükséges műtrágya-mennyiséget, illetve a -veszteséget.

Zöldségek egész sorát árusítják mosva és csomagolva: a sárgarépán, a burgonyán és a zelleren kívül jóformán az összes levélzöldséget mossák a betakarítás után. Gyakori gond, hogy valamely mosott és csomagolt zöldségféle alig néhány nappal a feldolgozás után, a boltban vagy a fogyasztónál rohadni kezd, mivel élesztő-vagy egyéb gombák, illetve baktériumok telepedtek meg a felszínén, és rohamosan szaporodni kezdtek. Honnan érkeznek a jelenségért felelős mikroszervezetek, és mit lehet tenni ellenük? A német Gemüse magazin szerzői az ózonos és a klórdioxidos fertőtlenítés hatékonyságát vizsgálták.

A Budapesti Corvinus Egyetem soroksári kísérleti üzemében már nem először mutatták be az intenzív kajszi- és őszibarack-termesztésre alkalmas koronaformákat, valamint különleges barackokat a Gyümölcstermő Növények Tanszék gyűjteményéből.