Sajnos ma alig láthatunk a hazai parkokban rózsakiültetéseket, pedig több figyelmet érdemelne ez a nemes növény. A főkertészek, illetve döntéshozók fejében ugyanis még mindig az a téves elképzelés él, hogy a rózsák kényesek, munkaerő-igényesek, és csak rövid ideig díszítenek.

Júniusban Milánóban rendezték meg a Második Európai Green City konferenciát, amit a mozgalom olasz tagja, a Green City Italia szervezett. Magyarország számára különösen fontos és elismerő volt a részvétel, mert ott a Green City Magyarország Mozgalmat, – ami mögött jogi személyiségként és támogatóként a Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetsége (MAKEOSZ) áll, – hivatalosan is a nemzetközi mozgalom tagjává választották. Így hazánk az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország mellett hatodik tagként vehet részt a közös munkában. A konferencia tapasztalatairól Somorjai Tamássy Zsolttal, a magyarországi mozgalom mentorával, a Green City Munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar soroksári Kísérleti Üzeme és Tangazdasága az oktatás, kutatás, szaktanácsadás céljait egyaránt szolgálja és gazdaságos termelésre is törekszik. A közelmúltban fölkeresték az üzemet a Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottságának tagjai. A tudós érdeklődők közül sokan végezték tanulmányaikat a budapesti intézményben és nagy örömmel tapasztalták a látványos fejlődést.

Előfordulhat, hogy a konzervuborka a feldolgozás után, a befőttesüvegben mutatja a minőségvesztés látványos jeleit: leválik a héja, túl hamar megpuhul, veszít a zöld színéből. A Müncheni Egyetemhez tartozó weihenstephani Kertészeti Tanszék, illetve a Bajor Savanyítóipari Szövetség közös kísérletében azt vizsgálták, hogy mi történik a betakarítás és a feldolgozás közötti időszakban, ami ezt okozza.

Szabadföldi támrendszeres paradicsomtermesztés alatt a féldeterminált vagy folytonnövő fajták támrendszer melletti, intenzív körülmények közötti termesztését értjük. A nyári időszakban ad a hajtatott paradicsomhoz hasonló minőségű árut. A Kertészeti Technológiai Intézet, illetve jogelődjei gondozásában 1995 óta folyamatosan folynak szabadföldi támrendszeres paradicsomkísérletek Gödöllőn.

Az idén nem kell sokat számolgatniuk a vándorfóliát építőknek, hogy megérte-e a beruházás. Igaz, hogy a Makó-Mezőhegyes-Dombegyháza környéki vihart valószínűleg a vándorsátrak sem bírták volna ki, de a kisebb horderejű, ám annál gyakoribb időjárási eseményektől országszerte nagyszerűen megóvták az alájuk telepített kultúrát – és persze közvetve a gazdálkodókat. Tiszaalpáron, Ignácz Ferenc kertészetében láttunk rá szép példát kápia- és fehérpaprikával.

A hazai fejlesztésű és gyártású papírcserép még csak a fejlesztés és a próbagyártások állapotában tart, de fényes jövő várhat rá. Két egyetem és egy Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozás együttműködéséből született. Az első körben palántanevelésre, később akár cserepes dísznövényekhez és faiskolai szaporítóanyagokhoz is használható papírcserép fejlesztőit az a gondolat vezérelte, hogy megoldjanak két hulladékkezelési kérdést is egy csapásra: az alapanyag újrahasznosított papírhulladék, a cserép használata pedig a hulladékká váló műanyagot váltja ki.

Június 3-án Faenzához közeli kajsziültetvényekben rendezett fajtabemutatót a Dalmonte faiskola és a francia Escande csoport Emilia-Romagna tartomány gyümölcstermesztőinek. A szüret előtt álló korai fajták gyümölcseinek megszemlélése mellett a fontosabb termesztési újdonságokkal is megismerkedtek a gazdák.

Nyáron a meleg és a szabadságok visszavetik a vágott virágok iránti keresletet, panaszolják a termesztők, és ez a nagykereskedelmi árak csökkenésében is megmutatkozik. másrészt viszont a nyár az az évszak, amikor a vágott virágok hihetetlen gazdag és sokszínű faj- és fajtaválasztékából válogathatunk.

A növényzet az élővilág meghatározó tényezője, szoros kapcsolatban áll a közvetlen környezetével. Az ökológia tudománya az élőlénycsoportok és az életműködésüket befolyásoló környezet kapcsolatát elemzi. Ezek az ökológiai tényezők részben élettelenek (pl.: fény, hőmérséklet, levegő, víz és szél), élők az adott területen lévő élőlények kapcsolatai, ilyen lehet pl.: erdő és a benne lévő vadállomány, valamint a kertekben, mezőkön a rovarok, madarak és állatok kapcsolata. A növényi élet és az ökológia tényezők között törvényszerűség áll fenn.