A kisárutermelők és a kereskedelmi láncok

Felmérésünk szerint a nagy kereskedelmi láncok a közvetítői árrések kiiktatására, a zöldség-gyümölcs beszállítók számának csökkentésére törekszenek. A Kertészet és Szőlészet előző számában ismertettük a láncok beszállítói követelményeit, az árakkal és az importtal kapcsolatban szerzett tapasztalatainkat. Emellett a tészek szerepét, nehézségeit, kilátásait foglaltuk össze. Most a nagykereskedők, valamint a kisárutermelők beszállítási lehetőségeit taglaljuk.

A multinacionális láncok beszerzési stratégiája – a közvetítők kiiktatására törekvés – miatt a nagykereskedők visszaszorulnak a beszállítók között. Jövőjük nagymértékben függ a tészek terjedésétől, sokszor a rések betömése, a tűzoltás a feladatuk. Például speciális cikkeket (pl. sóska) a láncok egy része csak a nagykereskedőtől tud beszerezni. A kistermelők kínálatának összehangolása mellett a nagykereskedők olyan szolgáltatásokat is elvégeznek, amelyekre a kistermelők nem képesek vagy nem hajlandók: mosás, válogatás, egalizálás, csomagolás, címkézés. Fontos szerepet játszanak a minőségbiztosításban, a kockázatkezelésben és a kis tételek beszerzésében is, ami megnehezíti a kikapcsolásukat.
A legjobb nagykereskedők az áru ad-hoc felvásárlása helyett mindinkább részt vesznek a vevői igények közvetítésében, termeltetnek, mint a tészek. Multinacionális láncoknál csak ezeknek van jövőjük. A hazai láncok közül kettőnél jelentős a nagykereskedők szerepe a zöldség-gyümölcs beszerzésben. Az egyiknél ennek az oka az is, hogy a láncot nagykereskedők hozták létre, akik felosztották egymást között a boltok ellátását és egy-egy régióban jelentős részben ezek osztják el a zöldséget-gyümölcsöt. Másik hazai láncnál viszont a stratégiaváltás miatt szorultak vissza a nagykereskedők.
A hazai lánc beszerzésében a tészeknek és a közvetlen kisárutermelői beszállításoknak meghatározó a szerepük. Az állandó nagykereskedő beszállítók döntő többségét leépítették, mert drágítják az árut, árrésüket a lánc nem bírja el. Csak a valóban pótolhatatlanokat tartották meg. Ha áruhiány fenyeget, akkor a központ beszerzője megy el a Budapesti Nagybani Piacra és megveszi a hiányzó árut.

Mit tudnak szállítani?

A kisárutermelőktől a láncokba szállított zöldség- gyümölcs félék jellemzői:
– Általában nem tömegcikkek (burgonya, alma), hanem mennyiségben és/vagy értékben kisebb tételűek, amelyekre a nagy termelők nem tudnak eléggé odafigyelni, mert azok náluk a menynyiséget tekintve nem jelentősek.
– Kézimunka-igényes termékek, amelyek családi vállalkozást kívánnak (például málna, gomba, fokhagyma, póréhagyma, újhagyma, saláta, gyalult tök).
– Viszonylag egyszerűbb zöldség-gyümölcsfélék, amelyek nem igényelnek válogatást, csomagolást (például sütőtök, patisszon, cukkíni, padlizsán).
– Különlegességek (például saláta-specialitások, különleges paprikafajták, cherry-paradicsom).
– Tájjellegű különlegességek, prémiumtermékek.
– Olyan kényesebb cikkek, amelyeknél az áru frissességének nagy a szerepe (például újhagyma, fejes saláta).

Több kellene

A közvetlenül beszállító kisárutermelő fogalmára a láncok a következő meghatározásokat adták:
– Aki napi 100 ezer forintnál kisebb értékben szállít.
– Aki évi 10 millió forintnál kisebb értékben szállít.
– Egy-két cikkre szakosodott, illetve kevés árut tud szállítani és azt is jellemzően csak a termelési idényben.
– Kézimunka-igényes cikkeket kínál, amelyek termelése családi vállalkozást igényel.
– Egy lánc 3 hektárban, egy másik 1 hektárban határozta meg a kistermelők által művelt terület felső határát – ha az nem fedett terület.
A multinacionális vállalatoknak nincs kifogásuk a kisárutermelő beszállítók ellen. Sőt, még többre volna szükségük, de nem találnak a nagyvevői igényekhez igazodókat (például bogyós és csonthéjas gyümölcsök, meggy és cseresznye esetében). Sok kisárutermelő keresi meg a láncokat, de döntő többségük nem tudja teljesíteni a követelményeket. Ezért a beszállítások aránya a megkérdezett multinacionális láncok zöldség- gyümölcs beszerzésében egy kivételével (15%) alacsony (0-5%).
A hazai áruházláncoknál ennél lényegesen magasabb az arány, az egyiknél például 40%-os. Ennek a központi raktárába nem kevesebb, mint 300 kisárutermelő szállított a felmérés idején (táblázat). Még olyan nagy tételeket, mint a paradicsom is száz termelőtől szedte össze. A régióinál még több nagy mennyiségű terméket szállítanak kisárutermelők (burgonya, káposzta, hagyma), de ezt a lánc és a régiók jóval kisebb mérete indokolja. A másik két hazai lánc részben a nagykereskedőktől vásárol, a kisebb boltok pedig sokszor közvetlenül a kisárutermelőktől veszik meg az árut.
A multinacionális és hazai láncok beszerzése közötti különbségnek az az oka, hogy az előzőek központi nagy mennyiségű vásárlása és az egységes, szigorú követelmények csökkentik a kisárutermelők közvetlen beszállítási lehetőségeit. A hazai láncok elaprózottabb beszerzése és értékesítése, a régiónként változóbb követelmények, továbbá a kisebb beszerzési és értékesítési mennyiség, valamint a több tagú bolthálózat nagyobb lehetőséget kínál a kisárutermelők közvetlen beszállításához. Ez utóbbi rendszernek azonban ára van: kisebb hatékonyság, költségesebb beszerzés, elosztás és értékesítés. 300 kisárutermelőt – ami az egyik hazai láncra jellemző – nehéz kezelni, ezért hosszabb távon aligha hatékony.

Nagyobb választék, prémiumtermékek

Az egyik lánc salátabeszállítója tízféle salátát termel. Két évbe telt, mire sikerült rábeszélni a termelőt, hogy a hagyományos fejes saláta mellett induljon el új fajtákkal is. Később aztán a lánc és a termelő közösen fejlesztették ki a csomagolást.
Egy másik lánc elsősorban az „Ízek és Hagyományok” termékcsoportban lát esélyt a kisárutermelők számára. Ezek tájjellegű különlegességek, külön polcon, központi helyen (paradicsom, paprika, hagymafélék, alma). Ezeknél a prémiumtermékeknél az ár másodlagos. A kisárutermelői áru aránya az „Ízek és Hagyományok” felfutásával kissé növekedhet is. A felfuttatás része a lánc tervezett stratégiai irányváltásának, amelynek lényege: visszatérés az eredeti minőségközpontú hipermarket elgondoláshoz.
Vannak olyan, viszonylag kisebb mennyiségi igényű hazai láncok, illetve azok alláncai, régiói, amelyek a nagyobb tételű cikkeket is közvetlenül a kisárutermelőktől szerzik be, például a káposztát, a petrezselyemgyökeret és sárgarépát, az uborkát, az őszibarackot, a meggyet, a szamócát, a hagymát, a burgonyát, a szőlőt, a paradicsomot.

Csökkenő lehetőségek

A láncokhoz beszállító kisárutermelők körében az utóbbi években jelentős kiválasztódás ment végbe. A láncok egy részénél a folyamat csillapodott, megállapodott, a kisárutermelők részesedése időben viszonylag állandó, nem csökken. Ezeknél cserék akkor történnek, ha a régieknél jobb beszállítókat találnak. Máshol azonban a szelekció még nem ért véget, például azoknál a hazai láncoknál, ahol számottevően összpontosítani kell a beszállítói szerkezetet.
A multinacionális láncoknál a közvetlen kisárutermelői beszállítóknak a réspiaci termékeknél, illetve a nagy termelők között szabadon hagyott piaci réseken van mozgásterük. E termékek kivételével a közvetlen kisárutermelői beszállításoknak nincs jövője, mert elaprózott kínálattal sokan nem léphetnek be a beszállítói körbe.
A hatékonysági követelmények miatt előbb-utóbb a hazai láncoknál is erősödni fog a beszerzés koncentrációja és ez ott is csökkenteni fogja a közvetlenül beszállító kisárutermelők lehetőségeit.
A közvetlen beszállításoknál lényegesen több kisárutermelői áru jut a láncokba a nagykereskedőkön, a tészeken és más integrátorokon keresztül. Emellett olyan nagyobb beszállítók termékeivel együtt, akik a sajátjuk mellett vállalják más termelők árujának értékesítését is. A beszállítók közül kieső sok kisárutermelő csatlakozik a nagyobb beszállítókhoz, árujuk így jut a láncokba. Előfordul, hogy a kisárutermelő beszállítókat maga a lánc szervezi rá valamely tészre.

Seres Antal
MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos kutatója
Szabó Márton
Kopint-Tárki vezető kutatója

A cikk a K67739. számú, „Mezőgazdasági kisárutermelők marketingszemléletű alkalmazkodása a kereskedelem koncentrációs folyamatához a zöldség-gyümölcs ágazatban” című OTKA kutatás alapján készült. A kutatás során 11 nagykereskedelmi láncnál végeztünk felmérést, ebből 8 multinacionális és 3 hazai. A teljes, „Mezőgazdasági kisárutermelők nagy kereskedelmi láncoknak történő beszállítása a nagyvevői igények alapján a zöldség-gyümölcs ágazatban” című tanulmány olvasható és letölthető a http://econ.core.hu honlapon a Publikációk – Műhelytanulmányok – 2009 útvonalon.

A cikket a Kertészet és Szőlészet 2010/5. számában olvashatja.

Fizessen elő most!

Kapcsolódó cikk:
Hogyan és kitől vásárolnak a kereskedelmi láncok?