Ökodísznövények

Az idei esseni kiállítás tematikájában önálló helyet kapott az ökológiai dísznövénytermesztés. Vázolták az eddigi eredményeket és a jövőbeli elképzeléseket. Németországban a 2000. év elején mintegy 12 hektárnyi felületen termesztettek bio dísz- és évelő növényeket és ez a szám alig változott azóta.

Csak néhány szakosodott kertészet állt át ökotermesztésre vagy alapított újonnan üzemet. A legtöbb ilyen kertészetben a biotermékekkel, a gyümölcs- és zöldségfélékkel a több lábon állást célozzák meg, az öko dísznövényeket választékbővítőnek szánják.
A termesztésnek ez az alternatívája olyan helyi kertészeteknek teremt arculatváltási lehetőséget, akik a közelükben található barkácsáruházaknak és szupermarketeknek szállítják a termékeiket.

Bioláz

A bioláz a zöldségek és gyümölcsök esetében már ismert, de mi a helyzet a dísznövényekkel? A kertészeteket a nagykereskedelmi szinten hiányzó piaci szerkezet, valamint a magasabb ár piaci elfogadásának hiánya tartja viszsza az átállástól.
Van-e értelme az ökológiai dísznövénytermesztésnek, hiszen a virágokat és növényeket nem fogyasztási célra, hanem esztétikai szempontok szerint vásároljuk. Az ökológiai termesztés azonban nemcsak az egészséggel, hanem takarékos nyersanyag-felhasználással, az ökoszisztéma fenntarthatóságával és védelmével is jár. Egészségesek és erősek a növények, nincs vegyszermaradék, az ehető virágok gondolkodás nélkül fogyaszthatók, az erőforrások takarékos használata hozzájárul a környezet- és természetvédelemhez, a vegyszermentes technológia pedig a kertészek egészségmegőrzéséhez. Mindezek olyan többlet értéket adnak a bio dísznövényeknek, ami mind több ember számára fontos.
A nehéz piaci helyzet mellett az ökológiai termesztés szigorú keretei több termesztéstechnikai kérdést is fölvetnek. Miként lehet a kedvelt, ám erőteljes növekedésű egynyári- és balkonnövényeket vegyszerek nélkül zömöken tartani? Hogy lehet a kultúrákat műtrágyák nélkül kielégítően táplálni, a kórokozókat és kártevőket kémiai növényvédő szerek nélkül távol tartani, összességében. eredményesen termeszteni?

Megelőző intézkedések

Az ökológiai termesztés csak a szerves nitrogén trágyát engedélyezi, amíg más tápanyagok esetében részben ásványi trágyák is használhatók, pl. Kiserit (magnézium- szulfát) vagy a nyersfoszfát.
A termesztésben a legnagyobb nehézséget a szervestrágyázás okozza. A gondot nem a tápanyagellátás, sokkal inkább annak az időzítése jelenti. A folyamatot számos körülmény (a közeg összetétele, nedvessége, hőmérséklete) befolyásolja, nehezen kiszámíthatók a pontos tápanyagadagok. A szaru (12-14% N) például bármilyen feldolgozási formában (liszt, gríz, forgács) alkalmas nitrogénpótlásra, de más növényi eredetű termékeket és melléktermékeket (pl. a kukorica feldolgozásából származó maradékot) is ajánlanak. A tápanyagigényes kultúrák számára létfontosságú a kiegészítő folyékony trágya. A cukorgyári melléktermék, a Vinasz tápanyagtartalma 3,5-5% N; 0,1-1% P2O5; 5-8% K2O, csepegtető öntözéssel vagy Dosatronnal is kijuttatható. Az Organic Plant Feed (OPF) név alatt forgalmazott, a modern öntözéstechnikával is adagolható folyékony szerves trágya fő alkotórészei genetikai módosítástól mentes szója, lucernadara, kálivinasz és nyersfoszfát. Jó eredményeket értek el egynyári- és balkonnövény, nyári cserepes évelők, cserepes zöldségek, cserepes fűszerek, primula és mikulásvirág kultúrákban. Az erjedési folyamatok csökkentésére a tápoldatok gyors felhasználását, keverő és szellőztető beépítését a visszafolyó tartályba, vagy köztes tartály beillesztését ajánlják.
A biológiai termesztésben a növényvédelem elsősorban a megelőző intézkedésekre összpontosít. A megfelelően kiválasztott fajok és fajták mellett elengedhetetlen a kedvező növényházi klíma, a szigorú üzemi higiénia, az egészséges szaporítóanyag, a kultúrához igazított technológia és az igény szerinti tápanyagellátás. Az üvegházi molytetű, a levéltetű atkák és tripszek elleni védekezésben kék és sárga lapok segítségével ellenőrizhetők a jelenlévő és a lehetséges kártevők. Az ökológiai dísznövénytermesztésben a gyászszúnyogok jelentik a legnagyobb gondot, különösen, ha a közegben magas a szerves nitrogéntrágya és az éretlen komposzt aránya. Erős fertőzés fellépésekor a hasznos rovarok (Steinernema feltiae, Bacillus thuringiensis israelensis) és a sárga lapok, szalagok együttes használata javasolt. Gombás betegségek ellen kevés hatóanyag engedélyezett. A növénykondicionálók használata megelőző intézkedésként, mindenekelőtt palántakorban, az ellenálló képességet javítja.

Az átállás

Az átállás során az üzem egyik részében ökológiai, a másik részében hagyományos termesztés folyik, ám a kettőt tisztán és nyomonkövethető módon szét kell választani. A közeget és a talajt meg kell jelölni, ugyanazon növényfaj fölcserélhető fajtáit nem szabad egyidejűleg termeszteni, különbséget kell tenni a hagyományos és az ökológiai módon termesztett növények között. A termesztés gyakori és rendszeres ellenőrzés mellett folyik.
Az átállási idő a talajban termesztett növények esetében két év, csak az ez után vetett növényeket lehet bio virágként értékesíteni. A tartós kultúráknál, pl. évelőknél ez az idő 36 hónap. A termékek EG ellenőrző számot és „bio” vagy „ökológiai” feliratot viselnek.
A bio-dísznövénytermesztés alapjaiban, a szaporításban, a termesztésben, a tápanyagutánpótlásban és a növényvédelemben különbözik a hagyományostól. Felelősségteljesen gazdálkodik az energiával, a természetes erőforrásokkal: a vízzel, a talajjal, a szerves anyagokkal és a levegővel, óvja a tőzegkészleteket.

Elfogadott biológiai közegek

A közegek megengedett tőzegtartalma nem egységes, egyes termesztői egyesületeknél (Bioland, Naturland) a cserepezőközegben 50%, a szaporítóközegben 20%, míg másoknál 25% lehet az aránya. Más irányelvek kevésbé szigorúak, ott a tőzegtartalom a 100%-ot is elérheti. Szintetikus adalékok, szintetikus növekedésgátlók alig használhatók. A zömök termet és a szép forma fajtaválasztással és technológiai eljárással érhető el.
A használható közegeket, csakúgy, mint a hagyományos termesztésben használtakat, egyenletes vízvezetés, kedvező levegőtartalom, jó szerkezetstabilitás jellemzi. A gyártók többsége különféle felhasználásra (termesztő, cserepező, fűszer stb.) igazolással ellátott bioközegeket forgalmaz. Ezekben a közegekben a hiányzó tőzeg részt zöld komposzttal, farosttal, kéreghumusszal, kókuszrosttal egészítik ki.
Az alacsonyabb tőzegtartalmú közegek a tőzeg-agyag keverékekhez képest kevesebb vizet raktároznak, a fényben gazdag nyári hónapokban erre figyelni kell.
A bioközegek kémiai tulajdonságát az összetétel mellett mindenekelőtt a szerves trágya alakítja. A nitrogénforrás mintegy 10-15%-ban tőzegpótlókból, farostból, kéregből stb. származik. A zöld komposzt értékes tápanyagszállító és pufferkiegyenlítő képességét is jónak tartják. A túl magas komposztarány azonban a közeg pH-értékének ellenőrizhetetlen emelkedését okozhatja. 2000 óta 7 gyártó 12 féle bioközegét vizsgálják. Az eredmények azt mutatják, hogy a szervestrágya-tartalmú bioközegekben piacképes cserepes növények termeszthetők. Magasságuk, átmérőjük és tömegük, összehasonlítva a hagyományos módon termesztett növényekével valamivel kisebb, az összbenyomás viszont, a zömök felépítésük miatt jobb. Átgyökeresedésüket, virágképzésüket tekintve alig különböznek.

Simogatógéppel

A dísznövénykultúrákban a zömök növekedés érdekében a növekedésszabályozók szinte nélkülözhetetlenek, ám használatuk az ökológiai termesztésben tilos. Épp ezért a fajták összeválogatásakor az alacsony növekedésűeket kell választani. Emellett a termesztésben a térállásra, a hővezetésre (Cool morning), a mérsékelt öntözésre, az igény szerinti táplálásra és a gyakoribb visszacsípésre is gondolni kell.
A zömök termet mechanikai ingerekkel is elérhető. Az érintéses, ingerléses eljárást már a 80-as évek óta használják különféle kultúráknál. A Calibrachoa, Lobelia, Poinsettia dísznövény kultúrák mellett kedvező eredményeket értek el több cserepes fűszernövénynél, paradicsomnál és paprikánál. A gondot a „simogatógép” magas szintű technikai felszereltség igénye jelenti, bár az öntözőkocsikkal felszerelt kertészetekben viszonylag könnyen megoldható. (Simogatják a rózsákat című cikkünkben erről részletesen beszámoltunk lapunk idei 5-ös számában). A 2008-ra véglegesen kifejlesztett eszközt tavaly már eredményesen használták Viola cornuta, Calibrachoa és különféle cserepes fűszernövény kultúrákban.

A Dega cikkét Merényi Alexandra fordította

A cikket a Kertészet és Szőlészet 2010/10. számában olvashatja.

Fizessen elő most!