Gumós édeskömény Magyarországon

Szemléletváltásra van szükség a kertészeti gyakorlatban, és meg kell fontolni olyan ritka, hazánkban általánosan alig ismert növények termesztését is, mint amilyen a gumós édeskömény – természetesen nem elfeledve azt a kutatási és gyakorlati tapasztalatot, amelyet Kreybig Lajos úgy fogalmazott meg a múlt század derekán, hogy „termesszünk mindent ott, ahová való”. A hatékony és időtálló gazdálkodás csakis a termőhelyi adottságok körültekintő figyelembevételével lehetséges, azonban fél évszázados kutatási és gyakorlati tapasztalatom alapján ma már elmondható, hogy hazánk ökológiai adottságai kedvezőek a gumós édeskömény eredményes termesztéséhez.

A Zöldségtermesztési Kutató Intézetben 1980-ban a mediterrán térségben termesztett és Nyugat-Európában többnyire már akkor ismert olyan különleges (új) zöldségnövények termesztéstechnológiájának és honosításnak kérdéseivel kezdtem foglalkozni, amelyek addig hazai körülmények között nem voltak általánosan ismertek. A három évtizedes kísérleti és kutatási tapasztalat eredményei most kezdenek beérni.

Alkalmazkodó földhasználat

Bizonyos, hogy a gumós édeskömény nem lesz hazánk alapvető fontosságú zöldségnövénye. A hazai fogyasztók szükségletét ki lehet itthon termelt saját fajtával is elégíteni. Nagyobb felületen – esetleg exportra – termelni csak biztos felvevőpiac birtokában javasolható. Az elmúlt évben lehetőség kínálkozott Kabán, hogy – a cukorrépatermesztés kis részének kiváltására – az ott élő közösségeknek gumós édeskömény üzemi körülmények közötti termesztésével kínáljunk munkalehetőséget.
A fenntartható mezőgazdálkodás talán legfontosabb feltétele az alkalmazkodás, vagyis a megváltozott körülményekhez úgy kell alkalmazkodnunk, hogy értékeinkből semmit se veszítsünk el. Földjeinket arra és olyan intenzitással használjuk, amire azok a legalkalmasabbak.
Kísérleti körülmények között ismertté vált a növény csaknem valamennyi, termesztéssel kapcsolatos kívánalma. Saját fajtánk a GE-82. Hozzá munkatársaimmal kidolgoztuk a hazai körülményeknek legmegfelelőbb termesztéstechnológiát; és ismerjük a növény szinte valamennyi, tápanyaggal, vízzel és talajjal szembeni igényét, valamint termesztésének ökológiai lehetőségeit és gazdaságosságát.

Vetés, területigény

Éghajlati adottságaink között, kísérleti eredményeink szerint a legkedvezőbb vetési idő a június vége, július eleje, amikor a növény már nem megy magszárba, mivel a nappalok rövidülnek. Ilyenkor a betakarítás október eleje, illetve vége, a tenyészidő 90-100 nap.
A mélyrétegű, eketalptól, tárcsatalptól mentes, humuszos, kertszerűen elmunkált, laza szerkezetű talajt kedveli legjobban. Homok-, öntés- és csernozjom talajon is jól termeszthető. A javasolt tenyészterülete négyzetméterenként 13 növény – például 0,13 x 0,57 méter – helyrevetéskor. A sűrűbb, vagy ritkább állomány a magszárba indulásnak kedvezhet a nappalhosszúságra érzékeny fajtáknál, amit a légköri aszály tovább módosíthat kedvezőtlen irányba, a fogyasztásra alkalmas tőrózsáját (gumóját) nehezebben fejleszti ki a növény. Palántázni is lehet, azonban ez a termesztési mód szabadföldön csak akkor javasolt, ha másodnövényként kerül a területre a gumós édeskömény, és a talajnak nincs elég ideje a beéredésre.

Növénytáplálás, öntözés, növényvédelem

A nagy szervesanyag-tartalmú biokészítményeket meghálálja. A föld feletti terméssel felvett N-P2O5-K2O mennyisége, átlagos, hektáronként 20 tonnás termésszinten 58-26-194 kg/ha. A talaj tápanyag-szolgáltató képességétől függően 80-120 kg körüli nitrogént (N), 70-100 kg foszfort (P2O5) és 120-160 kg káliumot (K2O) igényel hektáronként. A foszfort és a káliumot alaptrágyának adjuk. A nitrogénveszteség homoktalajon jelentős lehet (40-70 kg/ha), de a kálium kimosódása is elérheti a 10%-ot, gyakori öntözés esetén. Emiatt is és a környezetterhelés csökkentése érdekében a nitrogén teljes mennyiségét fejtrágyának adjuk – laza szerkezetű talajon több részletben elosztva, középkötött talajon pedig egy alkalommal is elegendő. Semleges vagy enyhén lúgos talajon az ammónium-nitrát helyett ammónium-szulfátot célszerűbb adni. Tapasztalatom szerint monokultúrában is termeszthető.
A szabadföldi gumós édeskömény vízigénye a 95-105 napos tenyészidőt figyelembe véve 280-350 mm, a talaj típusától és a talaj vízkészletétől függően. Ezen igényének kétségkívül inkább a csapadékosabb, hűvösebb dunántúli éghajlat felel meg jobban.
Károsítói alig vannak. Esetenként a lótücsök- (Gryllotalpa gryllotalpa) és vadnyúlkártétel lehetséges. Növényvédelemre az eddigi tapasztalatunk szerint nem volt szükség.

Áruvákészítés

A piacos, első osztályú gumók 250-350 grammosak. A másodosztályú gumók kisebbek, de a formás, úgynevezett ülőgumók piacképesek. A megnyúlt, de nem öreg gumók szárítmánynak vagy savanyúságnak feldolgozva hasznosíthatók. Vagdalva, csemegelé ízesítéssel (2:2:4% só:ecet:cukor) savanyúságként tartósítható. Tárolása 5 °C körüli hőmérsékleten 50 napig 15-25%- os veszteséggel jár. Blansírozás után mélyhűtve károsodás nélkül 1-2 évig eláll. Korábbi hozzávetőleges gazdaságossági számításaink szerint egy hektár gumós édeskömény egymillió forint jövedelmet hozhat.

2009-es termesztési tapasztalataink

A BonFreeze Zrt. 2009-ben 1,7 hektáron sikeresen termelte olaszországi megrendelésre a Clause által nemesített és forgalmazott Tauro fajtát. A talaj-előkészítés előtt talajvizsgálatot végeztünk a talaj tápanyag-tartalmának megismerésére, így a talaj tápanyagellátottságának figyelembe vételével, a növény igényéhez igazodó tápanyag-utánpótlást végeztünk.
A termesztést a Debreceni Löszháton, Kabán, a BonFreeze Zrt. A/1-es táblájának csernozjom típusú középkötött talaján végeztük. A talaj egy részének humusztartalma jó, másik része gyenge, az ammon-laktátos kivonatban mért P2O5 és K2O tartalma jó és közepes ellátottságú. Az eredmények alapján a növény tápanyagfelvételi üteméhez igazodva alaptrágyának 400 kg/ha 8:20:30 Power műtrágyát, majd a tenyészidő alatt 51 kg/ha N-hatóanyagot (150 kg/ha ammóniumnitrát) adtunk fejtrágyaként.
A vetést július elsején, 75- 84 centiméteres sortávolságra és 10 centiméteres tőtávolsággal végeztük, ami átlag 13 növény négyzetméterenként. Ez az eddigi kutatási és gyakorlati tapasztalatunknak megfelelően, 250 grammos, úgynevezett piacos termésekkel számolva 3 kg körüli termést ígér négyzetméterenként.
Ebben a tenyészidőben nem a piacos növény termését vettük figyelembe, mivel a megrendelő csak a gumótermést kérte (szármaradvány nélkül), blansírozva és fagyasztva. Ez legalább 20%-kal kisebb termést jelent. Ideális esetben a piacos termés 1,5-2,5 kg/m2, azonban jelen esetben 1,55 kg volt a négyzetméterenkénti hozam (szármaradvány nélkül).
A 98 napos tenyészidő alatt sajnos az időjárás nem kedvezett a növényeknek. Az átlaghőmérséklet 23,6 °C volt, és csak 74 mm természetes csapadék érkezett. Ebből adódóan 300 mm csapadék pótlására volt szükség, csévélődobos, vízágyús öntözéssel. Két alkalommal kapálták kézzel az állományt, miközben tőszámveszteség is előfordult, valamint később mezei nyulak tettek kárt. A termesztés ideje alatt semmilyen növényvédelmi beavatkozást nem végeztünk.
A legfrissebb tapasztalatunk azt igazolja, hogy még ilyen mostoha évjárat is kedvező hozamot eredményezhet. A sikert a jól összehangolt kísérleti és kutatási tapasztalat, valamint az innovatív termesztés igazolja. Az eredményekért Gali Tibort (BonFreeze Zrt.) és Cseke Zoltán agrármérnököt illeti a dicséret.

Minden része felhasználható

A gumós édesköményt elsősorban a gumójáért termesztik, melyet igen változatos módon lehet elkészíteni. A magyaros ízlésnek talán leginkább megfelel a rakott gumós édeskömény (mint például a rakott kel vagy rakott karfiol), és a majonézes gumós édeskömény. A gumón kívül a levele, sőt a gyökere is fogyasztható és szárítmánynak is feldolgozható. Gumója blansírozva, majd mélyhűtve tárolható, savanyúságnak és szárítmánynak is feldolgozható. Anetholtartalma miatt a szesz- és üdítőital-ipar hasznosíthatja. Az illatszeripar is érdeklődik iránta. Vetésre alkalmatlan termését a horgászok csaliként alkalmazzák. Betakarításkor a területen maradó szár- és levélmaradvány nyulak takarmányozására vagy komposztálásra, esetleg zöldtrágyaként hasznosítható. Így elmondható, hogy a növény minden része felhasználható.

Táplálkozási értéke

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozásra. A megváltozott életkörülmények indokolják, hogy vitaminban és rostban gazdagabb, zsírban szegényebb, táplálkozás- élettani szempontból egészségesebb növényi eredetű élelmiszerek fogyasztását helyezzük előtérbe. Táplálkozási kultúránk javítására alkalmasnak ígérkezik a gumós édeskömény. Elsősorban a zöldségnövények választékbővítésére alkalmas. A növény minden része édes, fűszeres ízű, illóolajat tartalmazó. Anetholtartalma miatt élettani hatása jelentős, étvágygerjesztő, élénkítő, bélgörcsés hurutoldó, vizelet- és szélhajtó, tejszaporító. Kedvező étrendi hatása mellett bizonyos puffasztó hatása is tapasztalható. Cukortartalma mellett jelentős a foszfor- és kalciumtartalma. Tartalmaz A-, B1-, B2-, B5-, B6-, C- és PP-vitaminokat.

Dr. Cserni Imre
Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskokai Kar Környezettudományi Intézet

A cikket a Kertészet és Szőlészet 2010/12. számában olvashatja.

Fizessen elő most!