A bioborkészítés vitája

Az EU törekszik arra, hogy más ágazatokhoz hasonlóan a szőlőfeldolgozásra is előírásokat dolgozzon ki, amivel lehetővé teszik a biológiai termelést. Az EU biológiai termékekre vonatkozó előírásainak megfelelően határozzák meg az elvégezhető eljárásokat és kezeléseket.

Az új szabályozásnak meg kell majd felelnie más, az EU bortörvényében rögzített rendelkezéseknek is, hiszen a bioborra is vonatkoznak a bor piaci szabályozásának előírásai. A biobor esetében is le kell mondani bizonyos kezelési eljárásokról, amelyek megváltoztatják a bor összetételét. Ilyenek például a konzerváló szerek vagy a genetikailag módosított mikroorganizmusokkal végzett kezelések. A cél az, hogy a biobor jelzés tényleges biológiai eredetet takarjon és ne csak a termesztésre, hanem a borkészítésre is vonatkozzon. Eddig a palackra csak annyit volt szabad írni, hogy „bioszőlőből készült bor”.
Az alapelvek kidolgozására az EU munkacsoportot hozott létre a különböző tagországokból származó szakemberekből (Orwine-Expertengruppe). Az egyik legfőbb téma a biobor kéntartalmára vonatkozott.
Egyvalami biztosan érvényes a biológiai és a hagyományos borra: ahhoz, hogy eltartható, vonzóan gyümölcsös és aromás (főként a fehérbor esetében) legyen, reaktív kénessavat kell tartalmaznia. Mind a bio, mind a hagyományos borkészítés során törekedni kell a lehető legalacsonyabb kénessavtartalomra, hiszen annak növekedésével romlik a bor minősége. Kiváló termést hozó években könnyen készíthető jó bor a bortörvény által leírt maximális kénessavtartalom felével is. Amikor azonban nagyobb a rothadás, magasabb kénessav-szint kell ahhoz, hogy a bor eltartható legyen. A felhasznált kén mennyisége tehát az évjárat és a bortípus függvénye, de nem függ attól, hogy a bor biológiai vagy éppen hagyományos eljárással készült. Mindezt az összehívott munkacsoport is belátta.
Rendkívül meglepő volt az Európai Bizottság elsőként megjelent javaslata. Ez alapján a bioborkészítők a hagyományos technológiában engedélyezett kénnek a felét használhatják fel. Kompromisszumos javaslat szerint ha a biobortermelő a megengedett kéntartalomnál többet akar felhasználni, akkor az üvegre csak annyit írhasson rá, hogy bioszőlőből készült bor. E szerint lehetne tehát a jó és a rossz biobort megkülönböztetnie a fogyasztónak.
A vitának még nem látni a végét. Ausztria amellett lobbizik, hogy ne legyen különbség a kénessavra vonatkozó értékek és eljárások között a bio és a hagyományos bor esetében. A megengedett kénessavtartalom csökkentését a déli országok támogatják, nem mintha egyetértenék vele, csupán piaci megfontolásból: ilyen feltételek mellett ugyanis csak ők tudnának megfelelő, piacképes biobort termelni. Franciaország, aki ehhez hasonló kérdésekben mindig megosztott állásponton van (északon Elzász és Champagne áll szemben a déli Languedoc-Roussillonnal), már elő is állt egy kompromisszumos javaslattal; a száraz borok esetében 20%-kal csökkenjen a bortörvényben meghatározott határérték. (Fotó: biofach.de)

A Der Winzer cikkét Benedek Borbála fordította

A cikket a Kertészet és Szőlészet 2010/14. számában olvashatja.

Fizessen elő most!