Zöldbab, szervezetten

A zöldbabot nagyüzemi körülmények között, társas vállalkozásokban (szövetkezetek, részvénytársaságok, kft.-k) célszerű termelni, hiszen nagy területen, nagytömegű termést, előre megtervezett időszakra csak ilyen körülmények között lehet szavatolni. Olyan gazdaságokban jövedelmező a termesztése, ahol a szükséges technikai háttér és szakértelem segítségével az országos átlagnál nagyobb hozamokat elérve csökkenthetik a fajlagos költséget.

A zöldbab vetésterülete a világon 630-680 ezer hektár, a termésmennyiség pedig 5,8-6,2 millió tonna. 2,2 millió tonna termésmennyiséggel Kína a legnagyobb termelő, Európában az éves szinten megtermelt zöldbab 1,0 millió tonna, amelyből az EU tagországok 0,8 millió tonnával részesednek. A legnagyobb termelő Spanyolország, 0,25 millió tonnával.
Magyarországon az integráló gazdaságok és a feldolgozóipar segítenek és adnak szaktanácsot a sikeres és biztonságos termesztéshez. Elkerülhetetlen a termesztők és a feldolgozók közötti együttműködés, a közös beszerzés és értékesítés megszervezése, a marketingtevékenység ösztönzése is.

Öntözni kell

A zöldbab melegigényes növény, a hőmérsékleti optimuma 22 ± 7 °C, a tartósan alacsony hőmérsékletre érzékeny, a hőmérsékleti küszöbértéke 10 °C. A 22 °C körüli hőmérsékletet kedveli, virágzás és terméskötődés szempontjából kedvezőtlen a 30 °C-nál melegebb idő.
Sekélyen gyökerezik, érzékeny a talaj vízellátottságára. A természetes csapadék mellett, fővetés esetén 100-150 mm, a másodvetésűeknél 150-200 mm öntözővíz kijuttatása szükséges. A vízpótló öntözés mellett hőségnapokon célszerű a kis adagú (5-10 mm) frissítő öntözés.
Tápanyagigényes, hatóanyag- igénye egy tonna termésre vonatkoztatva nitrogénből 12,6 kg, foszforból 2,7 kg, káliumból 11,6 kg. A zöldborsóhoz hasonlóan hektáronként 70-80 kg nitrogént köt meg a levegőből. Közepes tápanyag-ellátottságú területen 8 tonna hüvelyhozamhoz 30-50 kg nitrogén, 40-60 kg foszfor és 90-100 kg kálium hatóanyag kijuttatása javasolt hektáronként, azonban mindig vegyük figyelembe a talajvizsgálati eredményeket.

Sárga hüvelyű, zöld hüvelyű

A Nemzeti Fajtajegyzékben 82 zöldbabfajtát tartanak nyilván, ebből 51 a zöld hüvelyű és 31 a sárga hüvelyű. Mindkét típusban találhatók vékony, finom hüvelyű ceruzababok és vastagabb változatok, valamint kerek keresztmetszetű és lapos hüvelyű fajták is. A választási lehetőség széleskörű.
A júliusi betakarítású fővetésű szakaszoknál a sárga hüvelyű fajtákat helyezzük előtérbe. Másodvetésre a zöld hüvelyűek az alkalmasabbak, ugyanis az esetleges szeptemberi csapadékos időjárásra, a hüvelybetegségekre (pl. alternária) a sárga hüvelyű fajták érzékenyebbek.
Termesztésre javasolt fajták többek között a sárga hüvelyű Goldrush, Euréka, Róna, Sonesta, Shakira; valamint a zöld hüvelyű Paulista, Ava lon, Jersey, Bogota, Kylian.

Szakaszolási program

A tavaszi vetést akkor lehet elkezdeni, amikor a talaj felső rétegének hőmérséklete három egymást követő napon eléri a 15 °C-ot. Hazánkban ez általában az április 20. és május 20. közötti idő pontra esik. A másodvetésű állományt a biztonságos termesztés miatt (korai őszi fagyok) július 15-ig el kell vetni.
A vetőmag kiszerelési egysége egy unit, amely 100 ezer magot tartalmaz. A korszerű vetésellenőrző elektronikával ellátott vetőgépekkel (pl. Accord Optima) elegendő 2,5- 2,8 unit, azaz 250-280 ezer mag elvetése. A sortávolság a betakarítógépekhez igazodva 45 centiméter, a vetés mélysége 3-5 centiméter, a magtávolság pedig 8-10 centiméter.
A vetést szakaszolási program szerint tervezzük meg, a feldolgozás ütemében és a betakarítógép teljesítményéhez igazodva.

Gépi, egymenetes

A betakarítás időzítése nehéz, sok tapasztalatot igénylő feladat. Általában tavaszi vetés esetén a virágzást követő három, másodvetés esetén 4-5 héttel később kezdhető. A gyakorlatban jól bevált mód szer a betakarítási idő pont meghatározására, hogy a hüvelyt a varratok mentén kettévágjuk. Akkor a legkedvezőbb a termés minősége a frisspiac és a feldolgozóipar számára, amikor a magkezdemények hossza, valamint a magkezdemények közötti távolság egyenlő.
A frisspiaci értékesítésre és a friss exportra szánt zöldbabot kézzel szedik, a gyakorlott szedő teljesítménye 6-8 kg óránként.
A gépi betakarítás egymenetes. A korszerű betakarítógépek munkateljesítménye 6-8 hektár műszakonként. A betakarítógép a hüvelyeket lefésüli, a leveleket és a szárat a nagyteljesítményű ventilátorok eltávolítják. Sík, egyenletes talajfelszínen, gyom mentes állapotban a betakarítási veszteség 10% alatti.

Minden évben jövedelmezett

A Károly Róbert Főiskola Kertészeti Tanszéke Hajdú-Bihar megyében, Debrecenhez közeli társas vállalkozásban végzett vizsgálatokat a zöldbabtermesztés gazdaságosságáról. A vizsgált időszakban a vállalkozás 2342-2570 hektár szántóterületen gazdálkodott és elsősorban szántóföldi növényeket (őszi búza, őszi árpa, kukorica, napraforgó), zöldségnövények közül csemegekukoricát (588-647 ha), zöldborsót (203-300 ha) és zöldbabot (50-156 ha) termesztett.
A zöldbab termésátlaga a vizsgált idő szakban kiemelkedő, hektáronként 8,4-11,8 tonna volt, és bár eltérő mértékben, ám minden évben képződött jövedelem. A zöldbab termőterületének, termésátlagának, termelési költségének és jövedelmének alakulását vizsgálták.

Kedvező tapasztalatok

A termőterület nagysága a jövedelem alakulásával és az értékesítési lehetőségekkel – a feldolgozóipar igényével – függ össze.
A vizsgált időszakban a hektáronkénti termésátlag országos szinten 7,32 tonna, a vizsgálati helyen pedig 9,83 tonna volt. A hazai viszonylatban kiemelkedő termésátlag a több évtizedes szakmai tapasztalatoknak és a helyileg kialakított intenzív termesztéstechnológiának tulajdonítható. Lineár öntözőrendszerrel megoldott az öntözés, talajvizsgálaton alapul a tápanyag-utánpótlás, és a helyi környezeti viszonyok mellett jól teljesítő fajtákat (Sonesta, Goldrush, Paulista) termesztik. A feldolgozóiparral egyeztetve kisebb területen, 1-1 hektáron vizsgálják a legújabb fajtákat. Azokat vonják a termesztésbe, amelyekkel kedvezők a tapasztalatok.
A 2006. évi alacsonyabb termésátlag a légköri aszály következménye, ami a frissítő öntözés ellenére is kialakult a hőségnapokon.

Minden emelkedik

A zöldbab termelési költsége eltérő mértékben, évről évre nő.
A vizsgált gazdaságban a termelési költség 51,36 százaléka volt az anyagköltség, amely a 2006. évi, hektáronként 152 249 forintról 2008-ban 163 180 forintra (7,18%-kal) nőtt. A bázisévhez viszonyítva a vetőmag 12,95%-kal, a műtrágya 39,66%-kal drágult. A műtrágyaköltségnél csökkentő tényező a zöldborsó elővetemény, amely 100-120 kg nitrogén hatóanyaggal gazdagítja a talaj tápanyag kész letét hektáronként. A nö vényvédő szer költségének csökkenése az okszerű növényvédelemnek köszönhető, ugyanis a növény védő szerek ára évről évre folyamatosan emelkedik.
Az öntözési költség a természetes csapadék eloszlásának és mennyiségének függvénye. Az idegen gépi szolgáltatás a külső cégtől bérelt Byron típusú betakarítógép gépbérleti díját takarja. A vizsgált időszakban a segédüzemi költségek emelkedése 16,05%, amely az alkatrész-és üzemanyagárak növekedéséből adódik.

Üzemi előnyök

– A vetésszerkezetbe jól illeszthető, lehet elővagy másodnövény is,
– a termesztése teljesen gépesíthető,
– a talaj víz- és tápanyagkészletét nem veszi túlzottan igénybe, az utóbbit jelentős mennyiségű nitrogén hatóanyaggal (70-80 kg/ha) gazdagítja,
– szakszerű termesztéstechnológiával, öntözött körülmények között, 10-12 t/ha hozam esetén jövedelmező.

A hazai piacra sárga hüvelyűt

Magyarországon 2004– 2005-ben 2489 hektár volt a zöldbab termő te rülete, a termésátlag pedig 6,03 t/ha. A termőterület kismértékben nő, 2007 ben 2700, 2008-ban 3168 hektáron termesztettük. Az országos termésátlag 2007-ben 6,76, 2008-ban 8,21 t/ha volt, de több hazai gazdaságban – 50-150 hektárról – 10-12 tonnát is betakarítottak hektáronként. A nagyobb hozamot termelő gazdaságokban öntöznek, megoldott a növényvédelem, és a legújabb (Pixal, Byron) gépekkel a piaci igényeknek megfelelő intenzív fajták betakarítása. A sikeres, jövedelmező termesztéshez a megfelelő technikai háttér és szakértelem elengedhetetlen.
Magyarországon az egy főre jutó éves zöldségfogyasztásnak mindössze 3-4 százalékát adja a zöldbab, amelynek 60 százalékát frissen, 30 százalékát konzervként, és 10 százalékát gyorsfagyasztva fogyasztjuk. Hazánkban a zöld hüvelyű fajtákat exportra, a sárga hüvelyűeket a kialakult étkezési szokásoknak megfelelően többnyire a belföldi piacra termesztik. A friss termés 75 százalékából a feldolgozóipar konzervet, illetve mélyhűtött terméket készít. Zöldbabkonzervből 1000-1100 tonna, a fagyasztott termékből 3800-4000 tonna az exportunk, amelynek 70 százaléka az EU tagországokba, a többi Svájcba, Horvátországba és a közel-keletre irányul.

Egy tonna zöldbab ára

A jövedelem alakulását nagymértékben befolyásolja az értékesítési átlagár, amely a vizsgált időszakban országosan és a vizsgálati helyen is, eltérő mértékben, de emel kedő irányt mutat.
Országos szinten, három év átlagában egy tonna zöldbab értékesítési átlagára 52 866 Ft, a vizsgálati helyen pedig 53 333 Ft volt. A vizsgálati helyen az értékesítés egyirányú, évek óta azonos hűtőipari cég a vásárló, ahová ömlesztve szállítanak.

Jövedelmező

A vizsgálati helyen minden évben jövedelmező volt a termesztés. A jövedelem mértéke azonban változik; összefügg a termésátlag, az értékesítési átlagár, a termelési költség és az állami támogatás alakulásával. A vizsgált időszakban a termésátlag 40,48 százalékkal, az értékesítési átlagár 20,00 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az egy hektárra vetített termelési költség a 2006. évi 308 869 forintról 2008-ban 343 385 forintra, mindössze 11,17 százalékkal emelkedett.
A jövedelmezőségi mutatók alapján megállapítható, hogy 100 forint költséggel szemben 2006-ban 43,88, 2007-ben 57,21 és 2008-ban 113,61 forint jövedelem képződött.
Egyértelmű, hogy a termésátlag növelésével a fajlagos költség csökken. Egy tonna zöldbab önköltsége 2006-ban 36 770 Ft, 2008-ban 29 100 Ft volt.
A rövid tenyészidejű zöldség nagy előnye, hogy kettős termesztésre alkalmas, elő-, illetve másodnövény is lehet. A vizsgálati helyen például a zöldborsó után termesztik másodnövényként.

Dr. Deme Pál
Herédi Éva
Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös 

A cikket a Kertészet és Szőlészet 2010/19. számában olvashatja.

Fizessen elő most!